Hiszem, hogy a párkapcsolatban valamire tanítjuk egymást, közös feladatunk van. Utólag jöttem rá, hogy egymásnak tartunk tükröt. Az a probléma, ami a másikban zavar minket, valójában bennünk lakozik. Erre persze a kapcsolat alatt nem, vagy ritkán jövünk rá -több ok miatt.

Az életünk során rengeteg szerepet öltünk magunkra. (Gyermek, fiatal, szerelmes, szülő, stb.) A kapcsolat alatt is felvehetünk különböző szerepeket, ennek okait még boncolom. Ha tudatosan figyelünk egymásra, észrevehetjük, történt-e újabb szerep felvállalása, s ha igen, miért. Fel kell mérnünk, hogy az aktuális szerep segíti, vagy hátráltatja a kapcsolatot.
Úgy tapasztalom, hogy sokszor olyan szerepekbe bújunk, amelyeknek nem a párkapcsolatban lenne helye. Játszhatunk például szülőt a párunkkal szemben, ami lássuk be, nem helyénvaló.

Mindehhez viszont alázatosnak kell lennünk, aminek szerves része a felelősségvállalás.
Úgy viszonyulok a párkapcsolatokhoz, hogy bármi történt is, ennek meg kellett történnie, hiszen mi akartuk így, ezt a szerződést mi kötöttük.
Ezt szakrális szerződésnek nevezik. A szakrális szerződés lényege, hogy a köztes létben, leszületésünk előtt szerződést kötünk mindazokkal, akikkel közös sorsunk lesz. Ám születésünkkor ezt elfelejtjük, hogy valóra válthassuk.
Akár létezik, akár nem szakrális szerződés, a kapcsolatot mindig mi vonzzuk be. A másik emberben azt keressük, ami kiegészít vele, ám ugyanazt találjuk meg, ami bennünk is megvan -hiszen energiánk azonos.

Ha a kapcsolat véget ért, magunkban helyre kell állítani a megingott energiákat. Magamba figyelve -meditálva, imádkozva- megköszönöm a másikat, hogy tanított, elkísért a közös úton, amit magunknak jelöltünk ki.
Megköszönöm, hogy benne felismerhettem magamat, s hogy tanultam, továbbléptem az önismeret útján.

Ha nem ez történik, valami lezáratlan marad.
Ekkor esünk bele a hamis gyászba, amikor magunkat siratjuk, szinte magunkat temetjük el.
Egyes kultúrákban a halált ünneplik. Tánccal, énekkel köszönnek el a megboldogulttól(!)
Gondolkodtál már azon, mit jelent a szó: meghalni. Valamit, ami felfelé irányul.

Gabriel Garcia Marquez nagyon bölcsen azt mondta: "Ne sírj, mert végetért, örülj, hogy megtörtént."

Ha mindezt nem éled át, és nem éli át, egyikőtök sem fog magyarázatot adni, és egyikőtök sem fog magyarázatot kapni.
A válasz belül van.