Köszönet

 2010.02.07. 22:11

Elsőként szeretnék emléket állítani mindazoknak, akik által formálódtam, gyarapodtam.

Fájó szívvel gondolok Rád, Erika! Tudom, hogy újra találkozni fogunk, és talán egyszer eljutok oda is, ahová Neked sikerült! Köszönöm Neked, hogy ismerhettelek és köszönöm mindazt, amit adtál!

Te voltál életemben a fénysugár, aki megmutatta, milyen embernek lenni az embertelenségben. Szavaid tisztán élnek bennem, melyek mint apró mécsesek a sírodon, utat mutatnak a sötétben.

 

Isten Veled, János, Szeretett Nagymamám, és Isten Veletek fiúk!

 

Isten Veled, Viki! Valaha egyek voltunk, de Te nekem adtad a legcsodálatosabb ajándékot. Igyekszem méltóképp élni vele!

A bejegyzés trackback címe:

https://jacintsohaja.blog.hu/api/trackback/id/tr781737798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása