Ugyanúgy indult, mint bármelyik nap: szürkén, komoran. Tömött buszok, az emberek egymást tapossák, szídják, ölik. Nem gondolkodnak, szemeikkel csak néznek, nem látnak, húsból gyúrt gépekként lépdesnek azzal a programmal, hogy tapossanak át mindenen, ami az útjukba áll.Szokásom…